A fokozódó erdőirtás, az erdőpusztulás és a klímaváltozás fenyegetése közepette a bambusz és a rattan a fenntartható megoldások keresésének elfeledett hőseivé vált. Annak ellenére, hogy nem minősülnek fának – a bambusz fűféle, a rattan pedig kúszópálma –, ezek a sokoldalú növények kulcsszerepet játszanak az erdők biológiai sokféleségének megőrzésében világszerte. A Nemzetközi Bambusz- és Rattanszervezet (INBAR) és a Kew-i Királyi Botanikus Kert által végzett legújabb kutatás több mint 1600 bambusz- és 600 rattanfajt azonosított Afrikában, Ázsiában és Amerikában.
Az élet forrása a flóra és fauna számára
A bambusz és a rattan létfontosságú táplálékforrást és menedéket nyújt számos vadon élő állat, köztük számos veszélyeztetett faj számára. Az ikonikus óriáspanda, amelynek bambuszközpontú étrendje akár napi 40 kg-ot is elfogyaszt, csak egy példa erre. A pandákon kívül olyan élőlények, mint a vörös panda, a hegyi gorilla, az indiai elefánt, a dél-amerikai szemüveges medve, az ekevas teknős és a madagaszkári bambuszmaki mind a bambuszra támaszkodnak táplálékként. A rattan gyümölcsök alapvető tápanyagokat biztosítanak különféle madarak, denevérek, majmok és az ázsiai napmedve számára.
A vadon élő állatok fenntartása mellett a bambusz alapvető takarmányforrásnak bizonyul az állatállomány számára, költséghatékony, egész évben elérhető takarmányt biztosítva a tehenek, csirkék és halak számára. Az INBAR kutatása bemutatja, hogy a bambuszleveleket tartalmazó étrend hogyan növeli a takarmány tápértékét, ezáltal növelve a tehenek éves tejtermelését olyan régiókban, mint Ghána és Madagaszkár.
Kulcsfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatások
Az INBAR és a CIFOR 2019-es jelentése kiemeli a bambuszerdők által nyújtott változatos és hatásos ökoszisztéma-szolgáltatásokat, amelyek meghaladják a gyepek, mezőgazdasági területek és a leromlott vagy ültetett erdők szolgáltatásait. A jelentés hangsúlyozza a bambusz szerepét a szabályozó szolgáltatások nyújtásában, mint például a táj helyreállítása, a földcsuszamlások szabályozása, a talajvíz-utánpótlás és a víztisztítás. Ezenkívül a bambusz jelentősen hozzájárul a vidéki megélhetés támogatásához, így kiváló alternatívát jelent az ültetvényes erdőgazdálkodásban vagy a leromlott területeken.
A bambusz egyik figyelemre méltó ökoszisztéma-szolgáltatása a leromlott földterületek helyreállítására való képessége. A bambusz kiterjedt földalatti gyökérrendszere megköti a talajt, megakadályozza a víz lefolyását, és akkor is túléli, ha a föld feletti biomasszát tűz pusztítja el. Az INBAR által támogatott projektek olyan helyeken, mint az indiai Allahabad, a talajvízszint emelkedését és egy korábban kopár téglabányászati terület produktív mezőgazdasági területté alakulását mutatták ki. Etiópiában a bambusz kiemelt faj egy Világbank által finanszírozott kezdeményezésben, amelynek célja a leromlott vízgyűjtő területek helyreállítása, amely világszerte több mint 30 millió hektárt foglal magában.
A megélhetés fenntartható forrása
A bambusz és a rattan, mint gyorsan növő és önregeneráló erőforrások, megelőző szerepet játszanak az erdőirtás és az ezzel járó biodiverzitás-csökkenés ellen. Gyors növekedésük és magas sarjsűrűségük lehetővé teszi a bambuszerdők számára, hogy több biomasszát termeljenek, mint mind a természetes, mind az ültetett erdők, így felbecsülhetetlen értékűek élelmiszer, takarmány, faanyag, bioenergia és építőanyagok előállításához. A rattan, mint gyorsan regenerálódó növény, a fák károsítása nélkül is betakarítható.
A biológiai sokféleség védelmének és a szegénység enyhítésének ötvözete olyan kezdeményezésekben is megmutatkozik, mint az INBAR holland-kínai-kelet-afrikai bambuszfejlesztési programja. A nemzeti parkok pufferzónáiban bambuszt ültetve ez a program nemcsak fenntartható építőanyagokkal és kézműves erőforrásokkal látja el a helyi közösségeket, hanem a helyi hegyi gorillák élőhelyét is megóvja.
Egy másik INBAR projekt a kínai Chishuiban a bambusz kézművesség újjáélesztésére összpontosít. Az UNESCO-val együttműködve ez a kezdeményezés a fenntartható megélhetési tevékenységeket támogatja, amelyek során a gyorsan növő bambuszt használják jövedelemforrásként. Chishui, az UNESCO Világörökség része, szigorú korlátozásokat vezet be természeti környezetének megőrzése érdekében, és a bambusz kulcsfontosságú elemként jelenik meg mind a környezetvédelem, mind a gazdasági jólét előmozdításában.
Az INBAR szerepe a fenntartható gyakorlatok előmozdításában
Az INBAR 1997 óta szorgalmazza a bambusz és a rattan jelentőségét a fenntartható fejlődésben, beleértve az erdővédelmet és a biológiai sokféleség megőrzését. A szervezet kulcsfontosságú szerepet játszott Kína nemzeti bambuszpolitikájának kidolgozásában, olyan projekteken keresztül tett ajánlásokat, mint a Bambusz Biodiverzitási Projekt.
Az INBAR jelenleg a bambusz globális elterjedésének feltérképezésével foglalkozik, és évente több ezer tagállambeli kedvezményezettnek kínál képzési programokat a jobb erőforrás-gazdálkodás előmozdítása érdekében. Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének megfigyelőjeként az INBAR aktívan szorgalmazza a bambusz és a rattan bevonását a nemzeti és regionális biológiai sokféleség és erdőtervezésbe.
Lényegében a bambusz és a rattan dinamikus szövetségesként jelenik meg az erdőirtás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben. Ezek a növények, amelyeket az erdészeti politikák gyakran figyelmen kívül hagynak nem fa besorolásuk miatt, megmutatják a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem hatékony eszközeiként rejlő potenciáljukat. Ezen ellenálló növények és az általuk lakott ökoszisztémák közötti bonyolult tánc jól példázza a természet azon képességét, hogy megoldásokat kínáljon, ha lehetőséget kap rá.
Közzététel ideje: 2023. dec. 10.
